1734   Wolfgang von Kempelen (Kempelen Farkas) január 23-án születik Pozsonyban. Apja, Kempelen Engelbert 1715-től a harmin­cados vámhivatal ellenőre, anyja, Spindler Anna Terézia, a volt pozsonyi polgármester leánya.

1754   Iskoláit Pozsonyban és Győrben végzi, Bécsben egyes források szerint filozófiát és jogot tanul. Tanulmányai végeztével itáliai útra indul, Rómában és Nápolyban is jár.

1755   Szolgálatra jelentkezik Mária Terézia udvarában. Mária Terézia törvénykönyvét latin nyelvről németre fordítja.

1757   Udvari kamarai titkárrá nevezik ki. Bécsben házasságot köt Piani Francziskával, Mária Karolina Ludovika főhercegnő udvar­hölgyével. Két hónap múlva felesége himlőben meghal.

1762   Ismét megházasodik, Gobelius Anna Máriát, Erdődy János gróf feleségének társalkodónőjét veszi el. 1763-1771 között született öt gyermekük közül csak Károly éli túl apját.

1764   A magyar-erdélyi udvari kamara királyi tanácstagjává (consiliarius) nevezik ki.

1766   A magyarországi sóbányák igazgatója. Egyes források szerint ugyanebben az időben kútszerkezetet készít a pozsonyi vár vízellátására.

1767   Pozsonyban Krisztina hercegnő és Albert herceg látogatása alkalmából előadják Kempelen rövid vígjátékát, a Varázskönyvet.

1768   A Bánát telepítési kormánybiztosává nevezik ki. Feladatát 1771-ig látja el, tapasztalatairól Relation című jelentésében ad számot.

1769   Mária Terézia megbízásából a sakkautomata elkészítésén dolgozik. A „Sakkozó Török” a legenda szerint első partiját Cobenzl gróf ellen játssza.

1770   A sakkautomata pozsonyi bemutatója. Az első fellépések után a gépezet több mint tíz évig nem kerül a nyilvánosság elé.

1771   A bánáti feladatok és a sóhivatali teendők alól felmentést kap, nyugdíja összesen 2000 gulden. Utolsó jelentésében beszámol többek között az apatini kendőgyár fejlesztéséről, a helyi selyem­gyártásról, valamint a népesség alakulásáról.

1772   Mária Terézia megbízza egy vízemelő szerkezet építésével a schönbrunni kastély parkjában.

1774   Mária Terézia számára mozgatható ágyat konstruál.

1777   A nagyszombati egyetem Budára költöztetésében Kempelen is feladatot kap.

1779   Írógépet készít a vak zeneszerző, énekes és zongorista, Marie-Therese Paradis számára.

1781   Bécsben, a Nationaltheaterben bemutatják Kempelen melo­drámáját, a Perszeusz és Andromédát. Pál orosz nagyherceg Bécsben játszik a sakkautomata ellen.

1783-1784   Kempelen európai turnéja a sakkautomatával és a beszélőgéppel. Bemutatókat tart többek között Párizsban, Londonban és Lipcsében.

1787   II. József rendelete alapján Kempelen megbízást kap a budai Karmelita kolostor magyar színházzá történő átalakítására. A Várszínház megnyitására október 17-én kerül sor.

1789   Kempelen 12 évre privilégiumot kap az általa feltalált, malomszerkezetek meghajtására szolgáló gőz- és tűzgépekre. Felvételt nyer a császári és királyi Művészeti Akadémiára.

1791   Bécsben kiadják Kempelen főművét, Az emberi beszéd mechanizmusa című könyvet, amelyben beszámol beszélőgépe felépítéséről.

1794   Kempelen részt vesz a Budát az Adriai-tengerrel összekötő csatorna tervezésében.

1798   Negyvenhárom szolgálati év után Kempelent nyugdíjazzák. Megkapja a Szent Római Birodalom Lovagja címet.

1804   II. Ferenc megvonja nyugdíját. Kempelen nem sokkal ezután, március 26-án Bécsben meghal.